Varga Csilla | 2011. december 15. 12:06 | megtekintve: 354
Bródy János, becenevén Tini új, Illés Szekerén című albuma megszólítja, elgondolkodtatja és közelebb hozza egymáshoz az embereket.Miért éppen most, 10 év után jelentkezik új albummal? Van valami apropója ennek vagy csupán a véletlen hozta így?
Most kaptam felkérést, úgy tűnik megértem, mint a jó bor. Így a 65. születésnapom alkalmával már nem nagyon volt jó kedvem – bár mondják: minden korban meg lehet találni az örömöt. Az én egyetlen örömöm azonban már-már az volt, hogy ingyen szállít a tömegközlekedés. Ekkor jött a kiadó, hogy a régebbi lemezeimet is szeretné újra forgalomba hozni és felkért egy új album összeállítására. Miután időközben írtam néhány dalt, tulajdonképpen nem teljesen a nulláról kezdtem a munkát. Ezeket a dalokat már játszogattam koncerteken, de nem gondoltam arra, hogy még lehetőségem nyílik egy ilyen hagyományos album létrehozására.
Az albumon található 14 dal igen széles zenei skálán mozog. Megtalálható rajta a country zenétől a jól megszokott Bródy stílusú dalokon át a népdalokig minden. Ez a zenei sokszínűség az eltelt évek keresztmetszete?
Én ezeket szeretem igazán, az úgynevezett zenei novellás köteteket, ahol a számok önmagukban is megállják a helyüket, de így együttesen mégis valami érzelmi, gondolati íven keresztül kifejezik azt a kort, amelyben megszülettek. Így történt, hogy ezt a 14 dalt állítottam össze, amelyek tulajdonképpen az én zenei pályafutásom összegzésének is tekinthetők. Némi kis iróniával azt is mondhatnám: afféle zenei Feszti körkép a magyar rock hangfoglalásáról. Ebben a különféle dalok jelzik azokat a stílusokat, amelyek a több mint 40 év alatt rám hatottak és végül is formálták a zenei kifejezésmódomat. A lemez alap hangulata és gondolata kicsit a deja-vu érzés, ami talán nem véletlen: újra a 60-as éveket élem, igaz most a koromban.
Akkor, ha jól érzem a Nyugger dal öniróniaként született?
Igen, van benne az is. Az önirónia nem áll távol tőlem, de nagyon nem tetszett nekem mikor ezzel a kifejezéssel először találkoztam, hiszen ezt kizárólag erősen pejoratív és lekezelő értelemben használják. Így a magam számára kitaláltam azt, hogy a nyugger az tulajdonképpen az öreg rocker szinonimája. Nem kell szégyellnie senkinek akire ezt ráaggatják, én bátran vállalom, hogy nyugger vagyok, sőt azt is állítom, hogy amíg a föld kerek, mindig lesznek nyuggerek.
Milyen egy bevallottan nyugdíjas, Fonogram Életműdíjjal elismert rocklegenda élete? Mivel telnek a mindennapok?
Nagyon különféle napjaim vannak – vannak jobbak és rosszabbak egyaránt. Ez többek közt attól is függ, hogy éppen hogyan érzem magam, mert hiszen ebben a korban már nem minden napja fényes az embernek. Van, hogy néha fáradtabb és úgy érzi, hogy már nincsen benne az az erős ifjonti hév. Attól is függ, hogy éppen az orvos hogyan magyarázza a leleteimet, vagy hogy milyen dolgok történnek körülöttem. Egyébként van 3 felnőtt nagy gyerekem valamint van egy most nemsokára 8 éves kisfiam, aki tulajdonképpen olyan, mintha az unokám lenne, de a sors kegyelméből az édesapja lehetek. Vele mindig jó együtt lenni. Családi életem harmonikusnak mondható.
Sokat ülök a gép előtt, internetezem. Ez látszólag egy nagyon új technika, amit a fiatalok használnak, de én azt gondolom róla, hogy jelentős mértékben az idősebbek gondjain is enyhít, mert pontosan az elmagányosodást gátolja meg. Nagyon sok zenét hallgatok, és otthon, ha valami gondolat vagy melódia az eszembe jut, akkor azt megfogalmazom.
Akkor tehát ötlet mindig akad. Melyek a rövidtávú céljai ezekkel a dalkezdeményekkel?
A számítógépem tele van dalcsírákkal, 2-3 sor, egy refrén, egy gondolat, egy dalmotívum. Ezeket még nem nevezném dalnak, de ezek olyan természetű sűrítményei ennek a műfajnak, amelyeket ha egy kicsit gondozok, akkor dalok lesznek belőle. Dalok akkor lesznek belőle, ha valaki megbíz engem, felkér valamilyen film, színdarab kapcsán. Ilyenkor megnézem, hogy a kis dalcsíráim közül melyik lehet az, amelyik ebben a környezetben szépen kivirulhat. Tulajdonképpen így született ez az album is, hiszen azt éreztem, hogy meg akarom fogalmazni azt a több mint 40 évet, amit az Illés zenekarban elkezdett pályától a 60-as évektől az én 60-as éveimig tartanak. Kíváncsi voltam melyek azok a dalok, amelyek erről szólnak. Ezekből állt össze most ez a 14 szám.
Ez akkor tulajdonképpen lefedi az egész zenei pályafutását? Tekinthetünk erre az albumra akkor búcsúalbumként is?
Nem merném azt mondani, hogy ez az utolsó, de könnyen lehetséges, hogy nem lesz több alkalmam rá. Maga a CD formátum is már egyre kevésbé van jelen a fiatalok zenehallgatási szokásai között. Pedig én tulajdonképpen ennek a formának köszönhetem az egész művészi pályafutásomat. Én eredetileg villamosmérnöknek készültem, a 60-as években elragadott a zene és az a lehetőség, hogy nagylemezeken, dalokban tudjam megfogalmazni a magam gondolatait. Én ezt nagyon szeretem, és nagyon sajnálnám, ha eltűnne a kulturális interakciókból. Azt gondolom, hogy valamennyire meg fog maradni, bár kétségtelenül ma egy kicsit más típusú zenei produkcióknak van sikere. Inkább az azonnal ható, gyorsan elhasználódó, aztán eldobható műveknek van sikere. Abban reménykedem, hogy az Illés szekerén című album maradandó lesz. Egyike azoknak az albumoknak, amelyek hosszú ideig megőrzik értéküket, 10-20 év múlva is meghallgathatóak és még akkor is fognak üzenni valamit abból a korból, amikor elkészültek.
A címadó dal egy Ady-vers címe is, Az Illés szekerén. Gondolom, ebben van szándékosság. Miben érzi magát közösnek a költővel?
Nagyon szeretem Ady költészetét és Ady Endre is a maga korában eléggé kétségbe volt esve a világ állásával kapcsolatban. Kereste azt a gondviselő hatalmat, amely segíteni tud. Így vagyok ezzel én is. Sok közös pont van bennem és a versben, ezért esett erre a választásom.
Egy szál gitárral kiálló Bródy Jánosra milyen korosztály kíváncsi? Kikhez szól ez az album?
Reményeim szerint az album mindenkihez szól, akik kedvelték az előző munkáimat is. Bízom benne, hogy a fiatalabb közönség is talál benne olyat, amit úgy érezhet, hogy neki szól.
*
A rovatvezető kép a művész honlapján található: http://brody.mediastorm.hu/diszko.htm
