Harmati Edina | 2011. október 09. 10:12 | megtekintve: 350
Tóth Dénes az emberiség egyik legősibb gyönyörködésmódjáról, a táncról ír új kötetében, a Beszédes gesztusokban. S egy nagy költőről és színi újítóról egy másik munkájában.Láttuk a táncosok mosolyát, pillantásait, csodás mozdulatait. Szinte hallottuk a szívdobbanásaikat, a test hangjait. S éreztük: az életet.
Az életet, amely minden pillanatában tele van szenvedéllyel, szeretettel, elhivatottsággal, napfénnyel és olykor-olykor küzdelemmel. Tóth Dénes dramaturg, mozgásszín-vezető, színházújító, újságíró és színikritikus mindezekkel s mindezekért alkotott és alkot rendületlen. Ma, a debreceni sajtó csaknem teljes hiányában – könyveket ír. Egy est erejéig a táncról, képekről, versekről, beszélgetett vele Vitéz Ferenc költő, esztéta, elszavalva például a Tetovált tánc c. nagy költeményét, a Máthé András fotóművész képeivel díszítette falak között.
A Csokonai Színházban Tóth Dénest ünnepeltük, pontosabban új kötetét, a Beszédes gesztusok címűt – amelyet egyébként nyomban követett Az avantgárd hercege. A szerző e „füzetekben” – melyeket további öt követ majd, sorozattá nőve ki magát – érzés- és mozdulathúrokat penget, költőportrét rajzol. Mi, olvasók pedig tovább játszhatunk e két könyvben is megszövegezett húrokon: megidézhetünk feledhetetlen táncelőadásokat, színházi kuriózumokat és emlékezetes mozzanatokat, illetve tanulmányozhatjuk egy feledett, de jelentős költő és színi újító, Palasovszky Ödön munkásságát – mindezekben segítségünkre van egy kulturális újságíró és színikritikus érték- és szépérzéke.Ahogy Tóth Dénes fogalmaz írásaival és szenvedélyével kapcsolatban: az emberiség egyik legősibb
gyönyörködésmódjáról ír – különösen az első füzetben –. A mozdulatsorról, amikor egy test a másik testtel szövetségre lépve egy alakzattá szelídül, amikor egy nő és egy férfi egymásba kapaszkodva, egymás szívdobbanásából épít táncvárat, s fest le számunkra naplementét és virradatot, vihart és szélcsendet.A képek Ozsváth Sándor felvételei
