Kovács Margit Anita | 2011. november 28. 20:50 | megtekintve: 381
Szabó György, a bükki füves ember a hagyományápolásáról, a gyógynövények mai helyzetéről beszélt.A népi gyógyászat gyökerei több ezer éves múltra nyúlnak vissza. Táltosaink segítői a füves emberek, a füves asszonyok voltak, szerzeteseink a kolostorok kertjeiben gyógynövényeket termesztettek a betegek számára. Magyarországon egészen a török időkig tanították az orvosoknak az etnobotanikai gyógymódokat.
Miért döntött Gyuri bácsi úgy, hogy a népi gyógyászat lesz a meghatározó az életében?
6 éves koromban nagyanyám választott ki 1934-ben arra, hogy tudását, amit őseitől tanult, átadja nekem. Az előző rendszerben nem lehetett a gyógynövényekkel foglalatoskodni, kuruzslásnak tekintették, így a foglalkozásom kereskedő volt. 1988-ban nyugdíjba vonultam és egészen mostanáig a népi gyógyászat a mindennapjaim részévé vált.
Körülbelül hány éves receptúrákat őrzött meg a családja, és sikerült valakinek átadnia tudását?
A receptúrák korát nem tudom, a nagyanyám azt mondta, hogy ő a 20. nagymama. Ez dupla nemzedékkel számolva 40 nemzedék, ami közel 1000 év. A lányom már majdnem mindent tud a gyógynövényekről, az unokám még most tanulja a gyűjtéssel kapcsolatos dolgokat, a szárítást, tárolást, a csomagolást, a keverékek és tinktúrák készítését.
Van bevált módszer egészségünk megőrzésére?
Én elmúltam 83 éves, nem szedek gyógyszereket, hála Istennek egészséges vagyok, a családom is az. A lényeg, hogy megelőzzük a betegségeket. A gyógynövények segítenek szerveink jó működésében. Elődeink minden évben kétszer tavasszal és ősszel belső tisztítókúrát végeztek, csalánnal és diólevéllel 4-6 hétig. Ezen kívül hetente 2-3 csésze teát ittak májukra, veséjükre, szívükre. A teák többfélék, fogyasztásuk attól függ, kinek hogyan reagál a szervezete.
Magyarországon orvosilag elismerik a gyógynövényekkel történő gyógyítást?
Tavaly fejeződött be egy vizsgálat, a Pécsi Tudomány Egyetem 7 éven át tanulmányozta a gyimesi székelyek és a csángók rákellenes megelőzését. Gyógynövényhasználatuk eredményességét bebizonyították az orvosok. Sőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 33 éve Alma Atában felhívta a kormányok, orvosok, tudósok figyelmét, hogy térjenek vissza a népi gyógyításhoz.
Ön szerint a 21. század embere hogyan viszonyul a természetes gyógymódokhoz?
Egyre jobban, nagy az érdeklődés az egész országban, az egész világon. A Magyar Nemzetben olvastam egy cikket, Magyarországon a lakosság 25%-a az alternatív gyógymódokat választja. A hazai statisztika alapján a gyógyszerek forgalma 7 %-al nőtt az előző évekhez képest, a gyógynövényeké pedig 12%-al. A Kossuth Rádió tavaly júliusi adásában egy berlini tudósító arról számolt be, hogy a németek 35%-a már nem használ gyógyszereket.
Gyuri bácsi mit tesz az etnobotanikai hagyományok fennmaradásáért?
Elvégeztem egy fitoterepeuta képzést (természetgyógyász szakvizsga), előadásokat, tanácsadásokat tartok az ország különböző részein, szerepelek a televízióban, rádióban. Gyógynövénygyűjtő túrákat szervezek, van egy 60 féle gyógynövényből álló bemutatókertem. A javasasszony unokája című első könyvemet a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézete felrakta a honlapjára. Második munkámat a Bükki füves ember gyógynövényeit a lányommal közösen írtuk meg.
Mivel tölti szabadidejét, mit szeretne megvalósítani a jövőben?
A népi gyógyászattól, a gyógynövények gyűjtésétől szebb és jobb hobbi nem is kell. Nyáron szeretek az erdőben sétálni, télen előadássorozatokra várnak. Azt szeretném, hogy minél több ember legyen egészséges, minél többen ismerjék meg a természet gyógyító erejét.
Ne feledjük, egészségünk pótolhatatlan! A gyógynövények legnagyobb előnye a gyógyszerekkel szemben, hogy nincs mellékhatásuk. A bükki füves ember gyógyteáiról részletesen olvashatunk a www.gyorgytea.hu weboldalon.
