Kovács Margit Anita | 2012. január 05. 14:25 | megtekintve: 244
A Vojtina Bábszínház igazgatójával, Asbóth Anikóval és a Játszószínház művészeti vezetőjével, Láposi Terkával beszélgettünk.Kíváncsi tekintettel fürkészem a színes dekorációt. Mosolyt csalnak az arcomra a mókás figurák. Itt még a felnőttekben is felébred a játék iránti kedv. Aki járt már bábszínházban biztosan nem felejti el a varázsszót – szórakozva tanulni és tanulva szórakozni.
Miért kapta a bábszínház a Vojtina elnevezést?
Asbóth Anikó: Arany János Vojtina ars poeticaja című költeményének a mondanivalója ihlette a név választását.
A társulat mikor vált Debrecen hivatásos bábszínházává?
A. A.:1981. januárjától vált abban az értelemben hivatásossá a társulat, hogy a társulatban játszók a bábjátszásból éltek. Egyébként 1993. októberétől kezdve vagyunk a város bábszínháza és 2001. novemberében költöztünk a Kálvin téri épületbe.
Van-e a Vojtinának szimbóluma?
A. A.: Színházunk szimbóluma a pelikánmadár, a nyári napfordulót jelző állat az úgynevezett keleti zodiákusban. Fényben ekkor a leggazdagabb a természet és erkölcsileg minősített a szerepe: ekkor van a legtöbb a jóságból, szeretetből és az ingyen kegyelemből.
Hogyan segítik az érdeklődőket az aktuális programokról való tájékozódásban?
A. A.: Honlapunkon mindig friss információk olvashatók, hírleveleket küldünk, nagyobb eseményeinkről sajtótájékoztatót tartunk. Egyedülálló az országban a Bábosházi Figyelő című újságunk, amely nem csak programokat tartalmaz, hanem interjúkat, portrékat társulatunkról, vendégművészeinkről. A Terka által szerkesztett rovat művelődéstörténeti hátteret ad a bábművészettel kapcsolatban, amit jól tudnak hasznosítani a pedagógusok is a tanításban.
Művészeti értelemben melyek a színház legfőbb tevékenységi körei?
A. A.: A nagyszínpadon báb és gyermekszínházi előadásokat, alkalmanként felnőtteknek szóló alkotásokat láthatunk. Tematikus játszószínházi programunk a kamaratermünkben zajlik, kiállításokat rendezünk, februárban maskarádé várja vendégeinket. A színház mindig csapatmunka a színészek, a rendezők, a dramaturgok, a tervezők közreműködésével.
Mi alapján állítják össze az évad műsortervét?
A. A.: Az adott időszakhoz és korosztályhoz igazítjuk a tartalmi és erkölcsi mondanivalót, és a témákhoz kapcsolódóan kérjük fel az írókat, rendezőket, tervezőket. Olyan erkölcsi értékeket fogalmazunk, melyeket örök érvényűnek érzünk, s át kell adnunk a felnövekvő nemzedékeknek. Magyar népmesék, klasszikus mesék átiratai születnek meg színpadunkon.
Milyen foglalkozástípusokkal keltik fel a gyerekek érdeklődését?
Láposi Terka: Jól működik a komplex játszószínházi programunk. Több tevékenységi formában zajlanak a foglalkozások: táncház, dramatikus és kézműves tevékenység. A gyerekek haza is vihetik a saját maguk készítette bábokat, hogy otthon is bábszínházat tudjanak játszani. A táncházakban a magyar népszokásainkban fellelhető bábos szokásokat valósítjuk meg.
Tartanak-e családi napokat az intézményben?
L. T.: Vasárnaponként családi hétvégénk van, ekkor a játszószínház és a nagyszínpad is működik. A család eldöntheti, hogy színpadi előadást néz, vagy a játszószínházban játszhat a gyermek szüleivel és a játékosokkal. A játszószínház foglalkozásainak repertoárjában dramatikus játékok is szerepelnek, amibe interaktívan bevonjuk a kicsiket. Újszerű tevékenységünk a babusgató, 3 hónapostól 3 éves korig foglalatoskodunk a babákkal és a szüleikkel.
Melyek azok a módszerek, amelyekkel bevonják az iskolákat, óvodákat a színházi életbe, színházi nevelésbe?
L. T.: Valójában ez egy 1996-tól tartó kutatási folyamat. Mindig keresünk újabb utakat és eszközöket az értékek átadására. A módszerek sokfélék. Fontosnak tartjuk az SNI programunkat, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel történő foglalkozást. Célunk, hogy színházi eszközökkel támogassuk a kultúrába való bevezetésüket.
Mit tudhatunk az idei évadban elinduló színháznevelési programról?
L. T.: Már sok közoktatási intézmény, helyi közösség nyitott arra, hogy kitaláljunk az oktatás és a kultúra között egy olyan kapcsolatot, amikor színházban zajló alkotói folyamatot ismertetjük meg a résztvevőkkel. Vagy egy előadást követően drámapedagógiai eszközökkel közelítünk meg egy témát s beszéljük meg az adott előadás hogyan dolgozta fel azt az adott kérdést.
Országos szinten találunk példát a bábszínházak összefogására?
Asbóth Anikó: Igen. Vannak különböző cserekapcsolatok. Például két színház hoz létre egy közös produkciót, vendégeskedünk egymás színházaiban. Kétévente szervezik meg a bábszínházak országos találkozóját Kecskeméten, a nyári Győrkőcfesztiválon pedig szintén bemutatkoznak a legnagyszerűbb bábelőadások.
*
Médiapartnerünk, a Vojtina Bábszínház honlapja itt tekinthető meg.
