Piskóty Teréz | 2011. november 01. 21:13 | megtekintve: 350
A reformáció ünnepén ökumenikus istentiszteletet tartottak a Nagytemplomban.
Hálaadásra szólít fel bennünket az ünnep, de önvizsgálatra is sarkall – mondta prédikációjában dr. Bölcskai Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Megfelelünk-e a mércének? – tette fel a kérdést a jelenlévőknek. A reformátorok úgy kezdték munkájukat, hogy igényes Krisztus követők, keresztyének akartak lenni. Újra akarták kezdeni, visszatérni a gyökerekhez.
A ma futó tehetségkutató azt kérdi – folytatta prédikációját Bölcskei Gusztáv –, hogy megvan benned az X-Faktor. A reformáció viszont ezt: megvan benned a Krisztus-faktor? Ő, Jézus Krisztus az „erős vár", ami kiállja az ellenség próbáját. Minden szavunkban, minden mozdulatunkban benne kell lennie a Krisztus-faktornak, csak így lehetünk a reformátorok igényes követői és Krisztus követői is – fejezte be prédikációját a püspök.
Majd dr. Buzogány Dezső egyetemi tanár és erdélyi lelkész tartott előadást a félreértett reformációról. Listába szedte, hogy mi nem volt a reformáció, ugyanis utólag sok mindennek nevezték. Először is, hogy hitújítás volt. De a hitet nem lehet megújítani, mivel nincs hatalmunk felette, mert Istentől való. Ebből következik, hogy a hitet oktatni sem lehet. Egy másik nézet úgy tartja, hogy a reformáció a humanizmus és a reneszánsz egyházi lecsapódása volt, de ez sem helytálló. A humanizmusban ez ember kerül a középpontba, míg a reformációnak éppen az az értelme, hogy az ember lekerül a talapzatról és helyére Isten kerül. A vissza a forrásokhoz itt nem a görög kultúrához, hanem a Mindenhatóhoz való visszatalálást jelenti. Új egyház létrehozására sem törekedtek a reformátorok, csak a magukét akarták visszaalakítani olyanná, amilyen a kezdetekkor volt. Nem akartak szakadást. Belső mozgatórugójuk a hit volt. Nyelvújító szándékuk sem volt, csak Jézus pontos üzenetét akarták továbbítani az egyszerű nép felé. Fontos megértenünk, hogy a reformáció igehirdetés, minden más csak következmény!
